2011. március 30., szerda

Segít a süti újra




Ma indult a legújabb tavaszi Segítsüti akció!


Idén tavasszal a Down Egyesületnek folyik az adománygyűjtés. Kérem, aki teheti licitáljon a finomabbnál-finomabb sütikre és segítsen!

Akinek anyagi lehetőségei korlátozottak, lehetősége nyílik kisebb adománnyal, akár a receptfüzet megvásárlásával hozzájárulni a gyűjtéshez.

Részletek a Segítsüti oldalán: ITT.

2011. március 28., hétfő

Horgászos torta




Mint a tortából is látszik, a pecázás a hobbija az szülinapos ünnepeltnek, akinek ezt a tortát készítettem. Úgy érzem, ez eddig a legjobban sikerült karikatúra, amit a figurával el tudtam érni, és ezt az összegyűlt vendégek is megerősítették. :)

Nem akartam a hasonló tortákra jellemző szokásos halat tenni a pecabot végére, így inkább a lukas bakancs mellett döntöttem. :D


Persze a "tó" felszíne alá a halak sziluettjével próbáltam érzékeltetni, hogy azért van ott még mit kihorgászni. :)))
Szép nagy torta volt, kábé 30 szeletes, fondantborítással, alul tejszínes csokikrémmel, a felső szintnél pedig joghurtos-epres krémmel töltve.


2011. március 26., szombat

Pici torták gumicukorral, Ferrarival és virágokkal


Megint összegyűlt pár olyan tortácska, amik kicsik ugyan, de mégis megmutatom őket, hátha valakinek jól jön az ötletgyűjtésnél. Megkülönbenis! :)

Az első egy érdekes minitorta, ugyanis cukorbetegnek készült, mégsem készült cukor nélkül. Sőt! Gumicukorral kellett díszítenem ráadásként az epres krém és a fondant mellé, mert az volt a jelszó, hogy egyszer van szülinap, akkor ne diétázzunk. Teljességgel egyetértek! :)))


A következő egy Forma 1-es torta, kicsi, 12 szeletes méretben. A Ferrari színeiben készült, a versenyautó elég pici hozzá, így nem nagyon volt hely a szokásos reklámfeliratokra, ezért rajtszámként az ünnepelt életkorát tettem csak rá. Csokikrémes csokitorta volt fondantbevonattal.


A harmadik egy barátnőmnek készült, mini pogácsaméretben. Mindig kap tőlem ilyen picikét mióta tortadíszítéssel foglalatoskodom, idén ezt kapta.






2011. március 24., csütörtök

Pihepuha sajttorta karamellszósszal


Az úúúúgy volt, hogy várandós kismama barátnőm kérte, készítsek neki egy olyan karamellás sajttortát, amit egy bizonyos gyorsétterem-láncolatnál lehet kapni. Nahát nekem arról fogalmam nem volt, hogy milyen, de tudjuk ugye, hogy a kismamáknak mindent meg kell adni, amit kérnek, ellenkező esetben a legmélyebb depresszióba bírnak süllyedni, amit én ugyibár nem kockáztathatok. :)))

A környezetemben szintén senki sem tudta megmondani, milyen az a konkrét sajttorta, sem azt, hogy sütik-e vagy sütés nélkül készítik, stb. Improvizálnom kellett, így született ez a saját változat, ami meg kell, hogy mondjam, nekem nagyon bejön, bár külsőre biztosan nem olyan, mint az eredeti.

Gőzben sütöttem, így nagyon magasra felemelkedett, gyönyörűen nézett ki, meg minden, aztán miután kihűlt, eléggé összerogyott és mindjárt nem volt olyan szép. Az íze azonban isteni finom volt így is. Még jó, hogy magunknak is csináltam desszertgyűrűben kicsi változatokat, így azt le tudtam fényképezni.
Alapja sima kekszes alap, a szokásos zabpelyhes kekszből. A krémes réteghez krémes tehéntúrót, krémsajtot és tejfölt használtam vegyesen, lehet, hogy ettől lett ilyen könnyű állaga, az biztos, hogy legközelebb is ezt a változatot használom majd.
A karamellszószt csak egyszerűen a tetejére csorgattam. A kismama rendkívüli módon meg volt vele elégedve. :)


Pihepuha sajttorta karamellszósszal


Hozzávalók:


az alaphoz:

10 dkg darált zabpelyhes keksz (nálam Zabfalatok)

5 dkg vaj


a sajtréteghez:

20 dkg natur krémsajt (vigyázat! nem sajtkrém! :))

10 dkg krémes tehéntúró

1,5 dl 20%-os tejföl

5 dkg porcukor

2 db nagy tojás

2 dkg liszt

2 teáskanál vaníliaszirup (vagy egy kávéskanál vaníliakivonat)


a karamellszószhoz:

10 dkg kristálycukor

7 dkg cukrozott sűrített tej

1 dl tejszín


Az alaphoz összedarálom a kekszet, felolvasztom a vajat, és a kettőt összedolgozom, majd egy 18 cm átmérőjű kapcsos tortaforma aljába nyomkodom. Előmelegített sütőben (gázsütő 5-ös fokozat) 5-10 percig elősütöm, közben elkészítem a sajtkrémet.


A krémsajtot a krémes túróval és 1 dl tejföllel simára dolgozom. Robotgéppel hozzákeverem a porcukrot. A tojásokat elhabarom, majd szintén a sajtos keverékhez adom. A maradék fél dl tejfölt simára keverem a liszttel és a vaníliával együtt szintén a keverékhez adom.

Az elősütött kekszalapot kiveszem a sütőből, körben beburkolom a tortaformát egy alufóliába, majd az egészet egy megfelelő tepsibe állítom, melynek az aljába kb. egy ujjnyi vastagságban vizet töltök.

A kekszalapra öntöm a krémet, majd visszateszem a sütőbe sülni. Addig kell sütni, míg a teteje egészen ki nem emelkedik a formából és látjuk, hogy a közepe sem süpped be. Ellenőrizhetjük az ujjunkkal úgy, hogy megnyomjuk picit, és ha érezzük, hogy nem ragad, már valószínűleg jó. Ekkor kicsit visszavesszük a hőmérsékletet (kb. gázsütő 3-masra) és elkészítjük a karamellszószt.


A cukrot karamellizáljuk, de vigyázzunk, hogy csak addig, míg egészen el nem olvad, figyeljük, hogy ne nagyon sötétedjen meg, mert akkor megkeseredhet a karamellünk. Lehúzzuk a tűzről és nagy sistergések közepette hozzákeverjük a sűrített tejet. Visszatesszük a lángra és addig kevergetjük, míg egészen össze nem olvadnak, majd fokozatosan hozzáadagoljuk a tejszínt. Sűrű karamellkrémmé főzzük, majd egyszerűen rácsorgatjuk spirálisan haladva a sajttorta tetejére. Még egy picit hagyjuk pár percet ejtőzni a sütőben, hogy kicsit beszívjon a szószból.

Kivesszük a tortát, hagyjuk szobahőmérsékleten teljesen kihűlni, ezután hűtőszekrénybe helyezzük és minimum 3 órát ott hűtjük, mielőtt tálalnánk.

Jó étvágyat! :)




2011. március 23., szerda

Tortadíszítő verseny 2011


Olyan elfoglalt vagyok mostanság, hogy majdnem elfelejtettem bereklámozni az idei Online tortadíszítő versenyt, amit ismét Lenke és Némó rendeztek meg mindenki örömére.

Annyira belejöttek már ők ketten a szervezésbe, hogy nem csodálkoznék rajta, ha hamarosan egy igen nívós versennyé nőné ki magát a dolog. Egyre több cég szponzorálja, akik jobbnál-jobb nyereményeket ajánlottak fel az idei nyerteseknek.

Már március 11 óta lehet nevezni, de még április 12-ig bárki beküldheti művének fotóját, a részletes nevezési feltételek elolvashatóak ITT.

Arra bíztatok tehát minden lányt, asszonyt, fiút és férfiembert, hogy ha szeretnek sütni, tortát díszíteni, készüljenek a versenyre! Bár profi cukrászok is indulhatnak, én azt javaslom, senki ne rettenjen vissza a megmérettetéstől, mert az a tapasztalatom, hogy Mi, amatőrök is tudunk olyan ügyesek lenni, ha odatesszük magunkat! :)))
Én magam még a tervezés szintjén sem járok, annyira nem fért még bele az időmbe, de remélem még a határidő lejárta előtt tudok majd indulni. Amíg a készülődés folyik, hangolódásképpen elindult egy figurakészítő játék is, a beküldött figurákat már meg is lehet nézni ITT.

Én ezzel a kis sütiimádó nőcis "torzóval" készültem. Nem tudom mennyire látszik, de a sütire csücsörít, azért ilyen csókos a szája. :D Amikor elkezdtem még nem tudtam mi lesz belőle, aztán menet közben kitaláltam, hogy ha jól sikerült, megfelelne új profilképnek is a régi öreg kancsal nyúl helyett. :) Szerintetek?

2011. március 21., hétfő

Póni torta


Azt hiszem ha megkérdezik manapság az óvodás vagy kisiskolás korú kislányokat, hogy milyen tortát szeretnének szülinapjukra, biztosan tízből nyolc legalább rávágná, hogy pónisat.

Ez a My little pony című rajzfilmsorozat a 80-as évekből nekem már erősen retrósnak hat, de a romjain kialakult kialakult póniőrület is szépen kinőtte magát és akárcsak a Barbie-babákon, a játékipar is jól meggazdagodott rajta. Nem kritikának szánom a bejegyzésemet, így ezen a ponton be is fejezem a téma taglalását, csak azoknak szántam ezt a pár sort, akik esetleg még nem találkoztak ezekkel a szivárvány minden színében játszó furcsa lovacskákkal.

Annyira nem vagyok képben, hogy milyen szálakon fut itt a történet, de annyit levettem, hogy többféle színű és sörényű póni létezik, képeket is nézegettem, hogy azért némileg hasonlítsanak a figurák, így lett végül ez a rózsaszín és lila változat. További jellegzetes elem a szivárvány, ezért adta magát, hogy ilyen borzasztó színes legyen a torta, de azért próbáltam még az ízlésesség határain belül maradni.

Sajnos a figurákat nem tudtam olyan formásra és kecsesre csinálni, mert a marcipán nem hagyta magát, ezért kissé tömzsik lettek.



Csokis piskótához készítettem az alsó szinthez tejszínes eperkrémet, a felsőhöz pedig - hogy könnyebb legyen - epres fehércsokiból készített trüffelkrémet, így a töltelékek is rózsaszínes árnyalatúak lettek.

A figurák marcipánból készültek.





2011. március 20., vasárnap

Kedvencek blogger díj





Soha nem kaptam még egyszerre ennyi sok virtuális díjat, úgyhogy most aztán nem maradhatok szégyenben, feltétlen szót kell ejtenem róla.
Mandala, Edó, Feketepillangó, Hajnesz, Mummy és InfoKata tiszteltek meg azzal, hogy kedvenceik közé soroltak engem is, ami nagyon jól esik és boldoggá tesz ezen a borús hétvégén! :)

A feladat egyszerű, csak írni kell egy bejegyzést a díjról, meg kell köszönni annak, akitől kaptam, be kell linkelni a nevét, és tovább kell adni 10 kedvenc blogger társadnak! Sajnos nekik már nem adhatom vissza, ezért gyorsan gondolatban összeállítottam egy tizes listát, ami abszolút nem teljes, a sorrendnek sincs jelentősége, de remélem Ők majd azért szívesen fogadják.

Küldöm tehát a díjat az alábbi kedvenceimnek:











Fogadjátok szeretettel Ti is!


2011. március 16., szerda

Akvárium torta


Egyszerre négy ünnepelt tortáját volt szerencsém elkészíteni nemrég, nagy szabású szülinapi bulira. Olyan nagy volt ez a torta, hogy nem is fért bele a képbe tisztességesen, úgyhogy mindenkitől elnézést a nem túl jó fotókért.

Mind a négy ünnepelt halak csillagjegyű, ezért négy nagyobb halacskával jelöltem őket a tortán. :) Azért is lett végül akvárium, mert a torta méretéből adódóan négy halat csak úgy nem volt ötletem elrendezni a tortán különösebb koncepció nélkül, így ez valahogy adta magát, ráadásul szeletelni is könnyebb.

Csokis piskótában tejszínes-fehércsokis krém volt, külsőleg a szokásos fondantbevonattal.


2011. március 10., csütörtök

Bogyó és Babóca torta



Bogyót és Babócát szerintem minden kisgyermekes szülő ismeri, manapság nagy sikere van Bartos Erika könyvsorozatának az apróságok között. Nálunk is nagyon közkedvelt, igaz, hogy az én Bogyóm még két éves sincs, de már a saját kis műszavaival kommentálja a történetet. :)

5 éves kislány óvodás szülinapi bulijára készítettem, állítólag nagy sikere volt az oviban, én sajnos nem láthattam. Nem tudtam, hogy sikerül majd a sematikus rajzot figurákba önteni, ezért én is nagyon izgultam milyen lesz majd a végeredmény. Az egy dimenzióból hármat csinálni mindig nehéz, sokat kell még gyakorolnom-e téren, de úgy érzem ezek most egész jópofán sikerültek.

A történetfolyam legelső részét választottam, ahol Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicakislány összebarátkoznak, mindezt egy cseresznye hazacipelése körüli hercehurca kapcsán. A történet harmadik főszereplője a Kukac, akit a torta tetején szundikálva formáztam meg. :)

Fehércsokis tejszínes krém volt csokis piskótában és fondantbevonattal.



2011. március 8., kedd

Síelős torta




Szülinapi torta, lelkes síelőnek természetesen.
Túl sok magyaráznivaló nincsen rajta, kicsit viccesre terveztük az ünnepelt párjával, hogy feldobjuk a témát. Szokás szerint kértem egy fotót, hogy legalább az öltözéke hasonlítson az ünnepeltre.

Sajnos a fotón nem nagyon látszik, hogy a torta teteje is lépcsőzetes, de ott is rendesen be volt töltve krémmel, így elképzelésem sincs róla, hogyan sikerült aztán felvágni. Ha nem bontották ketté, remélem legalább az ünnepelt kapta az óriásszeletet. :)

Egyébként tejszínes csokikrémmel készült csokis piskótában, a külseje a szokásos házilag készült cukomasszával borítva. A síbotok nyers spagettiszálakból készültek.



2011. március 5., szombat

Karneváli maszk torta Avatar stílusban :)


Kommentár nélkül, csak egy kis ujjgyakorlat... :)
Minitorta maradékból.

2011. március 4., péntek

Rózsa cupcake rózsavízzel



A naturkozmetikumok iránti rajongásom okán tartok itthon rózsavizet, így amikor megláttam azokat a rózsás cupcake-eket Mari-nél (akit már régóta nézegetek), a Mari's Cakes első sorban latin nyelvű gasztroblogján, máris tudtam, hogy én is csinálok ilyet, de annak még rózsa illata is lesz! :)
Én persze nem tudok olyan szépeket csinálni, mint Mari, és ugyanolyan csillagcsövem sincs, mint neki, de azért picit talán hasonlítanak. Saját receptet kreáltam hozzá a saját ízlésemhez, mert én a tojáshabot úgy önmagában nem nagyon szeretem, maximum sütve.

A rózsavízből a Dabur márkájút használtam, ami nagyon jó szerintem és aki szokott otthon krémeket, testápolókat kotyvasztani magának, annak is tudom ajánlani, mert nem tolakodóan, töményen rózsás, mint az olaj, hanem finoman, diszkréten, kellemesen.

Azért ha fogyasztásra szánt krémet készítünk belőle, azt ajánlom, hogy ne kóstolgassuk, hanem nagy hirtelen mérjük ki a kívánt adagot, csavarjuk vissza gyorsan a kupakot és tegyük el jó messzire, mert úgy eltelít, hogy a végén nem fogjuk már érzékelni, hogy mennyit is kellett volna beletenni, hogy pont jó legyen. :)

Mivel a saját recepteknél is igyekszem mindenből a természetes, adalékmentes anyagokat használni, a rózsavízben oldottam fel kevés céklaport és azzal szineztem a krémet ilyen szép rózsaszínre.


Kétféle krémet készítettem, az első egy krémsajt alapú krém, a második joghurtos, ez utóbbi még tökéletesítésre vár, mert mint a képen is látszik, nincs elég jó tartása, így azt most még nem osztom meg veletek.
A cupcake tésztája könnyű joghurtos, pici vaníliával.
A rózsaszirmokhoz hasonlatos díszítés módját megnézhetitek Mari-nél, vagy az ő youtube-os videóján ITT.





Rózsa cupcake rózsavízzel


Hozzávalók 6 db-os muffinformához:

a tésztához:

6 dkg vaj, vagy margarin

6 dkg cukor

1 nagy tojás

2 evőkanál joghurt

8 dkg liszt

1 csapott teáskanál sütőpor (lehetőleg foszfátmentes)

1 kiskanál vaníliaszirup (vagy fél kupak vaníliakivonat)


a krémhez:

10 dkg krémsajt

5 dkg szobahőmérsékletű vaj

1 púpozott evőkanál porcukor

1 teáskanál rózsavíz

villahegynyi céklapor

A vajat habosra keverjük a cukorral, majd hozzákeverjük az egész tojást. A joghurtot és a vaníliát szintén hozzádolgozzuk, majd a sütőporral összeszitált lisztet apránként hozzáadjuk, míg sima masszát nem kapunk.

A sütőt előmelegítjük, a tésztát muffinpapírba adagoljuk úgy, hogy körülbelül háromnegyedéig érjen a tészta a formáknak. Közepes lángon (gázsütő 5-ös fokozat) tűpróbáig sütjük. A sütőből kivesszük és a formákban hagyjuk őket kihűlni, így a tetejük kicsit visszaesik és szépen elsimul.

A krémhez a vajat addig keverjük gépi habverő segítségével, míg a massza egészen simává nem válik. Ekkor hozzákeverjük a porcukrot, majd azzal tovább habosítjuk. A rózsavízben feloldunk kb. egy villahegynyi céklaport, majd a keverékhez dolgozzuk, míg teljesen fel nem oldódik és egynemű rózsaszínre nem színezi azt.

Nagyfejű csillagcsöves nyomózsákba töltjük és a sütikék tetejére középről indulva, a zsákot függőlegesen tartva körkörösen rányomjuk, a végét finoman felemelve elvékonyítjuk.

2011. március 2., szerda

ABBA torta


Ovis koromban kifejezetten odavoltam az ABBÁ-ért. Uncsitesómmal konkrétan trapézgatyában és wc-gurigával a kezünkben pózoltunk egymás hátának támaszkodva, a Lányok jellegzetes koreográfiáját utánozva, s kornyikálva halandzsáztunk, táncikáltunk a zenéjükre. Óh, mily megboldogult szép idők voltak azok! :)

Akkoriban mindenki vagy "abbás", vagy "boniemes" volt, mi konkrétan azt hiszem mind a kettő, aztán kicsit később jött a Hungária, mint közös kedvenc, de az Abbát később is valahogy mindig felfedeztük magunknak, mert bármennyire "túl" slágeres is volt az, ami egy későbbi vájtfülűnek lehet már cikis, azért csak becsüli az ember, hogy bírtak ennyi fülbemászó zenét ontani magukból.

Ez a torta egy kicsit most olyan volt, mint legutóbb Elvis, hogy valamiféle stílust, vagy hangulatot kellett volna eltalálnom, de mivel mindig menet közben improvizálom a díszítést, valahogy állandóan elkanyarodok az eredeti koncepciótól.

Csilli barátnőm szülinapjára készítettem, kifejezetten az ő kérésére. :) Ritka az olyan, hogy valaki a saját szülinapi tortáját megrendelje, így most rajtam extra nagy volt a nyomás, hogy meg tudjak felelni az elvárásnak. :)
Eredetileg olyan nagyon retrósra terveztem, de aztán rájöttem, hogy Csillinek az annyira talán nem stílusa, és a lilát is közel állónak éreztem hozzá, bár nem kérdeztem rá, hogy miként is áll ehhez a színhez, így csak reménykedni tudtam, hogy be fog jönni.


A figurák öltözékéhez az ABBA, S.O.S. című lemezén is szereplő színpadi szerkót választottam, mert úgy éreztem, hogy ez elég jellegzetes, ráadásul a fénykorukat jelképezi. Aztán ezekből a színekből alakult ki végül a torta lilás-rózsaszínes színvilága, mert valahogy harmonikusnak éreztem így az összhatást.

A figurák megint nem lettek olyanok, mint szerettem volna, valahogy az arcok mindig mások lesznek a végén, mint ahogy elképzelem, talán egyedül Björn Ulvaeus (a szőkés hajú fickó) fejszerkezetét sikerült kicsit eltalálni. :)



A frizurák itt még ilyen nagyon egyenesek és sassoonosra belőttek voltak, ez az én szerencsém, mert göndör hajat továbbra sem nagyon tudok csinálni cukorból. :)

Belsőleg Csilli kedvence, a csokis piskóta, tejszínes-joghurtos-epres krémmel, kívül fondantbevonat.



LinkWithin

Related Posts with Thumbnails